FrissítésSúgó

Spirit-Bliss

2009.10.24. 13:21 -

*lassú léptekkel haladtam az erdő fái között, miközben mélyen magamba szívtam a szél hozta illatokat. Szerettem kiélvezni az élet minden apró örömét, így például a virágok és a fű illatát, az állatok hangjait, a távoli folyó zúgását. Elég éhes voltam, hiszen már jó ideje nem táplálkoztam, így kellett valami, ami eltereli a figyelmemet addig, amíg nem találok megfelelő prédát. Nem messze tőlem, hallottam egy őz motozását, de ő nem volt a fogamra való falat. Nem akartam megölni, pusztán felkutatni és kiélvezni a vadászat örömét.* ~Aztán majd elengedem.~ * gondoltam, és futni kezdtem abba az irányba, ahonnan az őz vérének illata jött.*

[34-15] [14-1]

Fummie

Előzmény | 2009.10.25. 16:51 - #14

- Nem ölnek embert? *visszhangoztam olyan hangsúllyal, amilyennel még biztos, hogy soha nem mondtam semmit. Hangom egyszerre volt csodálkozó, hitetlenkedő és gúnyos. Ugyan már, hogy bírhatná ki egy vámpír, hogy nem emberből táplálkozik? Számunkra az az élet. Kóstoltam már állatvért, tudom milyen undorító íze van az emberekéhez képest. Ha ez valóban igaz, akkor ez a család biztosan nem normális. Ráadásul még együtt is laknak. Ez egyáltalán nem normális. Ez annyira elvonta a figyelmem, hogy azt sem vettem észre, hogy még azóta sem ettem. Persze továbbra is éreztem az gető szomjúságom a torkomban, de egyszeriben már nem tűnt olyan fontosnak.* - Együtt laknak? Állandó lakhelyük van? Hányan vannak? Hogy bírják ki, hogy nem ölnek embereket? *sorolam kérdéseimet összevont szemöldökkel. Na erre már igazán kíváncsi voltam.*

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.25. 15:46 - #13

*majdnem hangosan felnevettem, mikor rájöttem, miért is pislog felém olyan figyelmesen Ilta. Valószínűleg, elég rossz tapasztalatai lehettek, ha ennyire bizalmatlan volt mindenkivel. Ami a mi fajtánk esetében nem is volt csoda. Nekem szerencsém volt, mert találkoztam jó pár olyan vámpírral, akikkel, ha barátok nem is lettünk, de amíg együtt töltöttük az időt, békésen elvoltunk. Bár olyanokkal is összefutottam, akikkel muszáj volt végeznem.* - Szóval, hallottam egy vámpírcsaládról, akik erre laknak, őket keresem. Állítólag nem ölnek embert. *meséltem neki az ígéretemhez hűen.*

Fummie

Előzmény | 2009.10.25. 15:33 - #12

*Gyanúsan méregettem az előttem lévő férfit. Honnan tudhatnám, hogy ez nem csapda? Minden mozdulatát, reakcióját felmértem, de valahogy nem tudtam rájönni, hogy hol a csapda.* ~ Hát jó... ~*gondoltam magamban. *~ Itt van a képességem, ha bajba kerülnék, majd úgyis kiszabadítom magam valahogy. ~ - Rendben *bólintottam, és elindultam Sin nyomában, miközben igyekeztem minden mozdulatára figyelni, hogy cselekedhessek, mielőtt bármi történne.*

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.25. 14:57 - #11

*elégedetten elmosolyodtam, mikor rájöttem, hogy többet tudok Iltánál. Valahogy jó érzés volt, hogy szóval tudom tartani addig, amíg elmesélem neki a helyzetet. Olyan ritkán volt alkalmam mostanában bárkivel is beszélgetni, hogy ez most jól esett.* - Ha velem tartasz egy sétára, válaszolok minden kérdésedre. *pillantottam rá várakozóan. Reméltem, hogy elfogadja az ajánlatomat, és lehetőségem lesz még egy kicsit társaságban tölteni az időmet.*

Fummie

Előzmény | 2009.10.25. 14:08 - #10

*Meg sem hallottam a javaslatát, leragadtam annál a pontnál, hogy Forksot más vámpírok birtokolják. Hallottam már olyat, hogy egy-egy nagyobb várost vámpírok szerezték meg, de ez évszázadokkal ezelőtt volt Dél-Amerikában. Itt nem volt jellemző. És mégis hány vámpírt jelentett a többesszám? És hogy lehetett ezt észrevétlenül folytatni? Ez nagyon érdekelt.* - Vámírok birtokolják Forksot? *kérdeztem rá kíváncsian. Ez az információ annyira meglepett, hogy a gúnyos modoromat is elhagytam. * - Hányan? És hogy tudják ezt az egészet észrevétlenül csinálni?

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.25. 13:29 - #9

- Nem, nem igazán vannak ismerőseim... *húztam el a számat, de azért tetszett, hogy Iltának van elég mersze gúnyolódni. Nem sokan mertek volna kockáztatni egy harcot velem, azzal, hogy esetleg megsértenek.* - Viszont, mondjuk úgy, hogy Forks már más vámpírok területe, és nem szeretném, ha elkergetnéd őket innen, mielőtt beszélhetnék velük. Itt van nem messze Port Angeles is, oda nyugodtan mehetsz portyázni. *tanácsoltam, és kíváncsian vártam a válaszát.*

Fummie

Előzmény | 2009.10.25. 12:54 - #8

*Meglepett a kérés. Ugyan mi akadálya, hogy Froksot válasszam? Nekem biztos nincs ott ismerősöm. Feltételezem, hogy neki se, tekintve, hogy nomád. Akkor meg miért ne Forkszba menjek? Ha Forksba akarok menni, hát majd oda megyek. Bár az igaz, hogy ha egy ilyen kis városban valaki eltűnik csak úgy, alighanem feltűnő lesz, de hát mégis csak Forks volt a legközelebb.* - Miért ne? Talán élnek ott ismerőseid? *mosolyodtam el gúnyosan erre a kérédsre. A férfi egyértelműen idősebb volt nálam. Kizártnak tartottam, hogy vannak még élő rokonai. Ami a barátokat illeti, hát az egy nomád vámpírnak nincsen.*

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.25. 12:24 - #7

*ahogy észrevettem Ilta hangsúlyán, sikerült őt megsértenem, pedig egyszerűen csak nagylelkű akartam lenni azzal, hogy felajánlottam neki az őzet. Azokból az időkből származtam, amikor még a nőkkel másképp bántak, mint most. A férfi dolga volt gondoskodni arról, hogy a nőnek mindene meglegyen. Nem azért viselkedtem így, mert gyengébbnek tartottam őket, hanem azért, mert tiszteltem őket, ahogyan még az emberi apám tanította.* ~De úgy tűnik, egy feminista vámpírnővel hozott össze a sors...~ *sóhajtottam fel.* - Rendben. De ha kérhetem, ne Forksot válaszd. *nem akartam, hogy az emberek gyanakodni kezdjenek, és emiatt a vegetáriánus családnak hamarabb tovább kelljen állnia, mint én rájuk találnék.*

Fummie

Előzmény | 2009.10.25. 12:06 - #6

*Meglepett, hogy milyen kedvesen válaszolt, nem találkoztam még jólnevelt vámpírral. És azt is furcsálltam, ahogy válaszolt. Végül is nem voltam valami kedves, és ő mégis udvariasan közelített felém, sőt még meg is hajolt. Furcsa... Aztán úgy döntöttem, ha már kedves volt, én miért legyek bunkó? Még semmit nem ártott nekem, leszámítva, hogy elrontotta az ebédem, de nem számít, mindjárt leszáll az éj, akkor majd bemehetek a városba.* - Ilta * biccentettem, majd az őzre gondolva legyintettem.* - Nem számít, mindjárt leszáll az éj, akkor majd bemegyek a legközelebbi városba *válaszoltam kicsit ingerültebben a kelleténél. Ami nekem kell, megszerzem magamnak, nem kell, hogy más pesztráljon.*

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.25. 10:20 - #5

*egy pillanatig csodálkozva bámultam a vámpírnőre. Bár sokszor előfordult, hogy a kinézet és a modor teljesen eltért egy vámpír esetében, hiszen, ha a testünk nem is, a lelkünk öregedett, de eddig azért sikerült mindig valamiféle etikett szerint elbeszélgetnem a többiekkel. Legalább is, minimum egy köszöntéssel vagy valami bemutatkozásfélével kezdtünk. Igyekeztem udvarias módon válaszolni, hátha csak megijedt tőlem.* - Sin vagyok. *hajoltam meg egy kissé előtte, ahogyan régen volt szokás.* - Sajnálom, hogy megelőztelek az őzzel, de még itt van a közelben, ha akarod, a tiéd. *ajánlottam fel nagylelkűen.*

Fummie

Előzmény | 2009.10.24. 21:30 - #4

*Amilyen gyorsan támadó állásba helyezkedtem, olyan lassan emelkedtem fel. Ellenségesen méregetem a velem szemben álló férfit. Azt próbáltam felmérni, hogy mennyi veszélyt jelent a számomra. Azt mondta, hogy nem akar bántani, de mégiscsak egy vámpírról van szó. Sose lehet tudni. Mikor sikerült megállapítanom, hogy tényleg nem fog nekem támadni, lazítottam a testtartásomon. Ritkán beszéltem, mert nem volt rá alkalmam, így sosem szoktam meg igazán hangom tisztaságát.* - Mit csinálsz te itt? *böktem ki az első kérdést, ami eszembe jutott. Lehet, hogy nem voltam valami udvarias, ahogy azt tőlem várták, de nem zavart. Mindig arra számítanak, hogy ugyanaz a 18 éves kislány vagyok, mint amilyen a testem, de nagyon tévednek. Milyen naivak. Meglepett, hogy ilyen messze a legközelebbi nagyvárostól bárki is erre kószál, még ha az egy vámpír is.*

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.24. 20:02 - #3

*ahogy nekiugrottam az őznek, abban a pillanatban megéreztem a közelben lévő idegent. Úgy eresztettem el az állat nyakát, mintha megégetett volna, és azonnal a vámpír felé fordultam. Szerencsétlen őz hanyatt-homlok menekült el, de most nem igazán foglalkoztam ezzel. Védekezően nyújtottam magam elé a karjaimat, hogyha megtámadnának, ki tudjam védeni, de egyébként, nem mutattam ellenséges szándékot. Bár jól tudtam harcolni, sosem szerettem. Főleg nem egy nő ellen.* - Nem akarlak bántani. *szólaltam meg, és megfeszülve vártam a vámpírnő reakcióját. Csodálkoztam azon, hogy pont itt futok össze egy másik nomád vámpírral - mert hogy nomád volt az illető, abban szinte biztos voltam az öltözete miatt. Nem sok esélyt láttam arra, hogy a furcsa, vegetáriánus családon kívül, akikről hallottam, más fajtámbeli is járhat erre felé.*

Fummie

Előzmény | 2009.10.24. 19:34 - #2

*Az ősz magával hozta a lehulló levelek színkavalkádját és a hűvösebb időt, de engem ez mit sem zavart, nem éreztem hideget, mert én magam jóval hidegebb voltam, mint a levegő. Gyorsan futottam, de most nem tudtam élvezni. Torkom száraz volt és égetett, szemem már szurokfekete színben játszott, hetek óta nem ettem. Reméltem, hogy itt az erdőben majd összefutok egy kirándulóval, de csak az állatok illatát sodorta felém a szél. Fintorogva gondoltam bele, hogy éjjel a városba kell mennem élelem miatt. De addig is ki kellett bírnom valahogyan. Mélyen beszívtam a levegőt. Egy őz illatát éreztem a levegőben. Orromat ráncoltam a meglehetősen kellemetlen illat miatt, de hát szükséghelyzet volt. Épp készültem az ugrásra, mikor valami vagy valaki leterítette az őzet, és csak pár másodperces késéssel vettem észre, hogy az egy fajtámbeli, ráadásul férfi. Még magamhoz képest is gyorsan vettem fel a támadóállást, és torkomból hangos morgás szaladt ki. Pusztám önvédelemből, sosem tudhatja az ember - vagy esetemben vámpír.*

Spirit-Bliss

Előzmény | 2009.10.24. 13:21 - #1

*lassú léptekkel haladtam az erdő fái között, miközben mélyen magamba szívtam a szél hozta illatokat. Szerettem kiélvezni az élet minden apró örömét, így például a virágok és a fű illatát, az állatok hangjait, a távoli folyó zúgását. Elég éhes voltam, hiszen már jó ideje nem táplálkoztam, így kellett valami, ami eltereli a figyelmemet addig, amíg nem találok megfelelő prédát. Nem messze tőlem, hallottam egy őz motozását, de ő nem volt a fogamra való falat. Nem akartam megölni, pusztán felkutatni és kiélvezni a vadászat örömét.* ~Aztán majd elengedem.~ * gondoltam, és futni kezdtem abba az irányba, ahonnan az őz vérének illata jött.*

[34-15] [14-1]