Ha szeretnéd, hogy a Twilight ficed vagy a saját történeted megjelenjen az oldalon, akkor a következőket kell tenned:
1. Elküldöd a történeted 1. fejezetét e-mailben a spiritbliss24@gmail.com címre. A levél tárgyához írd oda, hogy: Twilight Spirits történetírás.
2. Mielőtt az 1. pontot megtennéd, olvasd el, hogy minek kell megfelelnie a történetednek, hogy felkerülhessen az oldalra:
Legyen Twilight fic vagy teljesen saját történet (más fandom ficeit nem tesszük fel az oldalra),
A Twilight Spiritsen kívül csak egy másik honlapon lehet fent maximum az írásod.
A Merengőre feltöltött írásokat nem engedünk az oldalra, kivéve, ha félbehagyod ott a történetet, és a folytatás már csak nálunk jelenik meg.
A történeted feleljen meg az általános követelményeknek, vagyis legyen kerek, egész történet, és a magyar nyelvhelyességre és helyesírásra figyelj oda (vannak saját bétáink, akik ebben segítenek, de azért igyekezz helyesen írni).
Ha szeretnéd, hogy a rajzod, háttérképed, fejléced, vagy bármilyen más alkotásod felkerüljön az oldalra, akkor szintén küldd el a fenti e-mail címre, és a levél tárgyához írd oda, hogy: Twilight Spirits egyéb alkotások. Csak olyan alkotásokat teszünk fel a honlapra, amik maxiumum egy másik honlapon találhatóak még meg.
Mikor elolvastam a Twilightot, egy karakter megragadott. Hogy miért? Magam sem tudom. Berobbant a mű végén lobogó narancsszín hajával, vad tekintetével. Oh, igen, én most Victoriáról beszélek. Úgy igazából semmit sem tudtunk meg róla, csak annyit, hogy James hűséges társa. De vajon milyen értelemben? Testvériesen? A szerelem nevében? Igen tudom, most egy emberként hördültök fel a feltételezésre. Testvér? Ugyan!
De miért is ne? Végtére is szeretheti valaki annyira a fivérét, hogy bosszút álljon, szemet-szemért alapon. Igaz, való igaz, én mindig is a sötétebb karakterekért voltam oda, de az nem azt jelenti, hogy védeni akarom a negatív szereplőket. Csupán megpróbálom megérteni, mi zajlott le a furcsa, sokszor ködös események fergetegében.
Victoria társát megölik. Sajnos, elméjét birtokba veszi a bosszú vörös köde. Kiterveli, hogy majd megöli Bellát, ezzel fájdalmat okozva Edwardnak. De ez valahogy nekem furcsa. Szerintem, sokkal rosszabb lenne elhitetni Edwarddal, Bella meghalt, hogy aztán pár év múlva viszontláthassa vámpírként. Nem, ez így nem twilightos, és nem karakterhű.
Nos, akkor haladjunk a könyv szerint. Meghal James. Ez rendben van. Laurent átáll a sötét oldalra – Victoria álláspontjából nézve. Vagyis elveszíti a társát, ráadásul elárulják.
Aztán még egy baki lesz a tervben, Cullenék elmennek. Dühös lesz, már miért ne lenne az? Elindul – gondolom - a család után, de nem találja ott Edwardot, ezért elkezdi őt keresni. Végül kifundál egy még jobb ötletet, téves nyomokat hagy maga után, majd visszamegy Forksba. Még egy BAKI. Ott vannak a farkasok. Hajaj! Rosszul áll a szénája.
Majd jön a 3. kötet a forradalmasított ötlettel. Végül is nem csapnivaló a terv. Mégis vesztes. Hogy miért? Mert minden könyv valamilyen szinten happy enddel végződik. Bár én lehet, hogy felajánlottam volna Victoriának a csatlakozást Cullenékhoz, vagy ajánlottam volna a Denali klánt. Vagy ha mindenképpen az emberi vérre szomjazik, akkor a Volturit. De nem én írtam a könyvet.
Az avatarok menüpontba feltettem Enci által készített (msn)ikonokat. Ashley, Kristen és Rob rajongók biztosan találnak kedvükre valót, de vannak általános twilightos ikonok is. Nézzétek meg, használjátok, és ne felejtsétek el osztályozni őket! :)
Avagy miért nem szeretik és miért szeretik a Twilight sagát...
Elindítunk egy vitacikk-sorozatot, amelyben egyik cikkírónk, Fummie, azt boncolgatja, miért is nem szeretik egyesek a Twilightot, míg másik cikkírónk, Fable, megpróbálja megcáfolni az állításait. Elsőként Fummie cikke kerül fel. Valószínűleg, nem fogtok minden szóval egyetérteni, de ez csak egy nézőpont. Az író egyszerűen csak leírta, hogy mit tapasztalt és gondol a témával kapcsolatban. :)
Miért nem szeretik? (Fummie cikke)
TWILIGHT SAGA
Mindenhol ebbe a két szóba botlunk, folyton ezt emlegetik. Sokan foglalkoznak azzal, hogy vajon miért is ilyen népszerű ez a könyvsorozat.
Mondják, hogy azért, mert könnyű azonosulni Bellával, a főszereplővel, mert egy teljesen átlagos lány, akivel átlagon felüli dolgok történnek. A vámpírokat mindenki a vérrel és a gyilkolással azonosítja, de ezek a vámpírok nem gyilkosok, a hangsúly nem ezen van, hanem az érzelmi vonalon. A szereplők könnyen megszerethetőek, a történet kidolgozott, az olvasó elhiszi, hogy ez vele is bármelyik percben megtörténhet, hogy a vámpírok és a vérfarkasok valóban itt élnek közöttünk még akkor is, ha ezek csak kitalált, mesebeli lények.
Rengeteg honlap és cikk ír arról, hogy miért szeretik, de kevesebb embert érdekel az, hogy miért nem szeretik. Hasonlítsuk össze az Alkonyatot egy Jane Austen vagy Charlotte Brontë regénnyel. Valamennyien romantikus regényeket írtak, mégis egy XIX. századi angol regénynek sokkal több az irodalmi értéke, mint egy XXI. századi bestsellernek. Mind Jane Austen vagy a Brontë testvérek, mind Stephenie Meyer a saját koruk értékrendjei szerint írtak. De ezek az értékrendek megváltoztak.
Meyer könyveiből hiányzik mindaz, ami egy szépirodalmi könyvben benne van. A Twilightban nincs jellem- és karakterfejlődés, tanulság, gondolkodni való. Nincs mögöttes tartalom, olyan dolog, ami eljut egyik pontból a másikba. A kevés irodalmi értéke ellenére tömegcikk lett, nagyon sokat adtak el belőle, rengetegen imádják. Unaloműzőnek megfelel, szórakoztató irodalom, de az ember nem tanul belőle, a szókincse nem fejlődik, nem gondolkodtató, és nem értelmiségieknek készült.
A legtöbb embernek nem ez az első regény, amit olvas, és természetesen nem Meyer találta ki a vámpírokat. Vannak, akik már az Alkonyat előtt is olvastak vámpíros regényeket. A régi Dracula regény óta nagyon sokat változtak a vámpírok, az írónő teljesen felrúgja a rendes vámpír-szabályokat, és ez sokaknak nem tetszik.
BramStoker történetében Dracula egyértelműen negatív szereplő. Démoni jellegét az adja meg, hogy természetfeletti képességekkel bír, emberek vérét issza, tud repülni, denevér- és farkasformát ölteni, gyerekeket rabol, és azokból táplálkozik, parancsolni tud az állatoknak, az emberek félnek tőle, mert inkább démoni, mint emberi. Fokhagyma, kereszt és szenteltvíz, ezekkel távol tudják őket tartani, az emberek meg tudják magukat védeni.
A Twilight vámpírjait azonban halandó ember aligha tudja megölni, hiszen nem sok módszer létezik rá. Dracula a könyv szerint nem szép, csak a női vámpírokat ábrázolják szépnek, afféle női démonoknak. Mikor valaki átváltozik, megváltozik a személyisége, a viselkedése. Az Alkonyatban ezzel szemben Bella oldalakon keresztül ecseteli, milyen tökéletes és szép Edward.
Bella egy teljesen átlagos lány, mégis minden fiúnak tetszik, vele akarnak járni. A karaktere már Mary Sue-nak mondható, és ez az egészet hatásvadásszá teszi. Nincs benne életösztön, hiszen végig arra kéri Edwardot, hogy tegye vámpírrá, így tulajdonképpen egy szimbolikus öngyilkosságot követ el.
A Twilight a fiatal tömegnek készült, és az összes vámpír-szabályt felrúgva egy szerelmes tiniregényt faragtak a gyilkos lényekből.
Magyarázat:
Mary Sue: Olyan karakter, aki minden szempontból tökéletes. Tökéletesen néz ki, tökéletesen okos és szép. Mindenki imádja, mindenki a barátja akar lenni. Sosem hibázik, mindig tud mindent. Egy szóval: tökéletes.
A szabályokat lentebb olvashatjátok még mindig, de nem sokára lesz a játéknak egy külön menüpontja is. :)
4. feladat: Lejjebb a Twilightban szereplő karakterek neveinek jelentését olvashatjátok. Azt kell kitalálnotok, hogy melyik jelentés, melyik nevet takarja (ha nem is tudjátok biztosan, a jelentésből lehet tippelni). :)
Az interjúalanyom Bibók Eszter. 16 éves, és emelt történelem-magyar szakra jár. Jelenleg három éve ír fanfictionöket, és fél éve saját történeteket.
Honnan jött az ötlet, hogy írni kezdj?
Régebben nagyon szerettem a Tokio Hotelt. Volt egy oldal, ahol először olvastam ilyen történetetek, fanfictionöket, és úgy döntöttem, megpróbálkozom én is az írással.
Mi inspirál? Főleg a saját élményeim inspirálnak.
Biztosan vannak negatív kritikáid. Hogy fogadod őket? Természetesen, nekem is írnak negatív kritikákat. Amíg építő jellegűek, addig elgondolkozom rajta, hogy igazak-e, és ha igen, megpróbálok változtatni.
El tudod mondani, mit érzel, mikor megdicsérnek?
Hihetetlenül örülök, hogy tudtam valami olyat adni, ami másoknak tetszik. Elégedettség fog el, mikor elismerik a munkámat. Jó tudni, hogy nem hiába írok.